Már egy ideje észrevettük hogy van egy nagyobb duzzanat Paca nyakán. Meg is mutattuk az orvosnak, aki adott rá kenőcsöt, úgy is tűnt hogy használ, de sajnos nem nem múlt el. Nem tudtuk hogy mi tévők legyünk, végül mondta az orvos hogy jobb lenne kiszedni. Így egyeztettünk vele időpontot, hogy mikor tudná elvégezni a műtétet. Mivel a mellkasán is volt egy kicsi csomó, így azt is kiszedettük, ha már úgyis altatva lesz, na meg mégsem normális ha ott van neki. Múlthét szombaton 9-re vittük. Paca mikor beszállt a kocsiba, még nem is sejtette hogy mi vár rá. Odaérve, hamar el is kezdődött. Bent voltunk amikor elaltatta. Fogtam a kezemben, és nagyon rossz volt látni, ahogy elhagyja magát. De tudtam hogy hamar fel fog ébredni. Mikor elaludt, otthagytuk 1 órára. Visszaérve, hamar meghallottuk hogy Paca már fent van. Nagyon hangosan szimatolt az ajtónál, majd ugatni is elkezdett. Be is hívott minket az orvos, Paca pedig nagyon örült nekünk! A műtét rendben ment! Annyi volt, hogy a hasán is van egy kicsi duzzanat (már évek óta), és azt is megnézte hogy ki kell-e szedni, de mondta hogy nem járnánk jól ha azt megpiszkálná, mert nem is daganat, valamint nagy részt el kéne onnan távolítani, így az békén lett hagyva.
Itthon Paca egész nap aludt, megviselte a műtét, meg az altató is. Másnapra viszont már sokkal jobb volt a kedve, visszakaptuk a vidám kiskutyánkat. :) Hétfőn vittük vissza kontrollra, kapott még két szurit. A sebe pedig szépen gyógyul. Engedélyt is kaptunk a sétákra. A sebét olyankor természetesen bekötjük nehogy belemenjen a kosz, meg a nagyon poros helyeket kerüljük. Itthon pedig szinte folyamatosan figyeljük mert pillanatok alatt meg tudja vakarni. Általában zoknit is adunk rá, hisz úgy mégsem tud úgy belekapni. Az állatorvoshoz pedig most is nagy örömmel ment, és ebben nincsen irónia, Ő tényleg szeret oda járni. Nagyon szereti az orvost, főleg hogy szinte mindig kap fogtisztítót. Hát igen, pasiból van, a szívéhez a hasán keresztül vezet az út. :D
Bejegyzésem végén, pedig szeretnék köszönetet mondani Dr. Dobi Ákosnak, a mi állatorvosunknak aki lelkiismeretes munkát végzett, és nyugodtan mertem rábízni Pacát. :)
2016. július 23., szombat
2016. július 14., csütörtök
Fürdés és kutyasuli
Keddre nagyon meleget mondtak, így arra jutottunk hogy jobb lenne Pacával olyan helyre menni ahol van víz, így ismét Tatára vonatoztunk. Ki is használta a lehetőséget, sokat fürdött, botot dobáltunk neki, bár ha túl mélyre ment akkor már nem úszott be érte. :D Kicsit sétáltunk is, de az idő nagy részét inkább a fürdésre fordítottuk. :)
Szerdán pedig kutyasuliba mentünk. Mikor oda értünk elengedtük a kutyákat, természetesen Paca ment füvet enni, úgyhogy megkötöttem. A foglalkozás elején a behívást gyakoroltuk, mivel elég sok kölyök kutyus volt. :) Utána jöttek a szokásos engedelmes feladatok. Időközben ki is fektettem, meg össze volt rakva a pálya. Pacával az ugrós dolgokat kihagytuk, nem maradt ugyan sok, de azt nagy élvezettel csinálta. :D Összességében ügyes volt a feladatoknál, azért látszott hogy fáradtabb a meleg miatt, de büszke vagyok rá. :) Önmagához hűen most is mindenkitől kunyerált kaját, mikor el volt engedve körbejárt mindenkit még lopni is sikerült neki.
2016. július 10., vasárnap
A Gerecse legmagasabb pontján
Még tegnap megbeszéltük itthon hogy elmegyünk egy rövid túrára. Ma reggel néztünk útvonalakat, és találtunk egy jót, ami 12 kilométer, körtúra, és felmegy a Gerecse legmagasabb pontjára is. :D
11 körül indultunk el itthonról, Tardoson kerestünk egy kisboltot hogy vegyünk hideg üdítőt, ami zárva volt, így maradt a kocsma. :D Apa kért egy kis útbaigazítást is, hogy honnan induljunk. Visszaszálltunk a kocsiba, és megkerestük a helyet amit mondtak (ott Tardoson belül). Rögtön szép látvány fogadott minket, és micsoda friss levegő. A Gerecse legmagasabb pontjáig 2 kilométert mentünk nagyrészt emelkedőn. Nem is kicsin. :D Egy rövid szakasz volt, ami tényleg megizzasztott minket. Paca még teli volt energiával, úgyhogy Ő fel is futott volna. :D Volt egy sík rész is, láthatólag nem sokan járnak ara mert teljesen benőtte a fű helyenként a csalán. De megküzdöttünk és végig értünk. :D Mikor megérkeztünk én egy kicsit meglepődtem, mert valami szép kilátásra számítottam, ehelyett ugyan úgy az erdőt láttam. Ha nem mondja apa hogy itt vagyunk, akkor valószínűleg észre se vettem volna. De aztán büszkén csináltunk pár fényképet emlékbe, hogy feljutottunk. Utána tovább indultunk és megtettünk a maradék 10 kilométert, Nagyon szép helyeken jártunk. Láttunk 2 hatalmas hangyabolyt. Meg is támadtak minket a hangyák mivel túl közel mentünk, de hamar beláttuk hogy fel kell vennünk a nyúlcipőt. Szemtanúja voltunk ahogy elfutott egy vaddisznó család. Egész közel mentek el tőlünk. Paca természetesen teljesen bezsongott. Szerencse hogy pórázon volt, mert nem kicsit pánikoltunk volna be ha utánuk szalad... Élménydús kirándulás volt, sok nevetéssel. Paca pedig 12 kilométeren keresztül követhette a nyomokat. :)
11 körül indultunk el itthonról, Tardoson kerestünk egy kisboltot hogy vegyünk hideg üdítőt, ami zárva volt, így maradt a kocsma. :D Apa kért egy kis útbaigazítást is, hogy honnan induljunk. Visszaszálltunk a kocsiba, és megkerestük a helyet amit mondtak (ott Tardoson belül). Rögtön szép látvány fogadott minket, és micsoda friss levegő. A Gerecse legmagasabb pontjáig 2 kilométert mentünk nagyrészt emelkedőn. Nem is kicsin. :D Egy rövid szakasz volt, ami tényleg megizzasztott minket. Paca még teli volt energiával, úgyhogy Ő fel is futott volna. :D Volt egy sík rész is, láthatólag nem sokan járnak ara mert teljesen benőtte a fű helyenként a csalán. De megküzdöttünk és végig értünk. :D Mikor megérkeztünk én egy kicsit meglepődtem, mert valami szép kilátásra számítottam, ehelyett ugyan úgy az erdőt láttam. Ha nem mondja apa hogy itt vagyunk, akkor valószínűleg észre se vettem volna. De aztán büszkén csináltunk pár fényképet emlékbe, hogy feljutottunk. Utána tovább indultunk és megtettünk a maradék 10 kilométert, Nagyon szép helyeken jártunk. Láttunk 2 hatalmas hangyabolyt. Meg is támadtak minket a hangyák mivel túl közel mentünk, de hamar beláttuk hogy fel kell vennünk a nyúlcipőt. Szemtanúja voltunk ahogy elfutott egy vaddisznó család. Egész közel mentek el tőlünk. Paca természetesen teljesen bezsongott. Szerencse hogy pórázon volt, mert nem kicsit pánikoltunk volna be ha utánuk szalad... Élménydús kirándulás volt, sok nevetéssel. Paca pedig 12 kilométeren keresztül követhette a nyomokat. :)
2016. július 7., csütörtök
Kirándulások
Kedd reggel átvonatoztunk Vértesszőlősre, Pacával, Eszterrel és két barátnőnkkel. Az erdőbe mentünk, az elején Paca pórázon jött, majd elengedtem. Időközben találkoztunk egy vadásszal, aki közölte hogy a kutya csak pórázon lehet. Így a biztonság kedvéért megkötöttem, nehogy baj legyen. Paca egyébként egész úton nagyon ügyesen viselkedett. :) Jó hangulatban telt a délelőtt, csak úgy repült az idő. :)
Ma pedig Tatára mentünk át. A vonaton találkoztunk gyerekekkel is, akik oda voltak Pacáért, egész úton simogatták. Pacának pedig meglepetésemre tetszett. Ahogy öregszik úgy szereti meg a gyerekeket. Régebben inkább elvonult volna, csak annyit lett volna ott amennyit muszáj, most pedig Ő ment oda hozzájuk. :) Az állomástól kicsit még sétáltunk a tóig, ott megkerestük a megfelelő helyet, ahol Paca tud fürödni. Kicsit belement, dobáltunk neki botot, de nem vitte túlzásba, mert hullámzott a víz, ami neki nagyon nem tetszett. Elmentünk fagyizni, majd az erdős résznél sétáltunk. Ott végig póráz nélkül jött, nagyon ügyes volt! :) Apa pedig eljött értünk kocsival, úgyhogy nem kellett vonatoznunk. :)
2016. július 2., szombat
Barátokkal
Tegnap megbeszéltük Anitával hogy ma átmegyünk a kutyákkal Tatára. Negyed 10-re jött értünk, és indulhattunk is. Szokás szerint Paca szinte végig ugatta az egész kocsiutat. Majd mikor megérkeztünk, rögtön lementünk a tó annak részére ahol lehet kutyát fürdetni. Botokat dobáltunk nekik, Paca nem nagyon akart úszni, mert megijedt hogy nem ér le a lába. Úgyhogy általában csak beszaladt addig amíg leér majd ki. :D Egyszer nagyon mérges lettem Pacára, mert jött egy srác, Ő pedig ugatva nekirontott. Le is szidtam, megfogtam a grabancát, Ő pedig úgy sírt mint ha nyúznám. Pedig nem ütöttem meg, meg annyira nem is húztam. De muszáj volt leszidnom mert ilyet nem csinálhat. Utána elindultunk az erdős részhez, látszódott a kutyákon hogy nagyon fel vannak frissülve a víztől. :D Boldogan futkároztak. :) Pacának szokása hogy lemarad szaglászni, majd utánunk szalad. :) Egyébként azon kívül hogy úgy nekirontott annak az embernek, ügyesen viselkedett. Jól behívható volt, nem is ment nagyon messzire. Időközben átmentünk a vár oldali részhez kocsival, és csatlakoztak hozzánk Lucky-ék is. :) Ott is mentünk egy darabig, majd vissza fordultunk mert indulni kellett haza. :) Nagyon jó kis délelőtt volt, mi is és a kutyák is jól érezték magukat. :D
2016. június 30., csütörtök
Próbavizsga
Tegnap ismét elmentünk a kutyasuliba. 6 után ért be a vonatunk, gyors elszaladtunk innivalót venni, majd vissza a sulihoz (ott van az állomástól 3 percre). Sok kölyök kutya volt, így az elején a behívást gyakorolták, majd az alapokat. Én is elengedtem Pacát, de nagyrészt gyakoroltunk. 1x hosszabb időre ki is fektettem, míg a többi kutya játszott, meg hívogatták őket. Nagyon ügyesen ott maradt, egyre stabilabb a helyben hagyása. Régebben ez volt a gyenge pontunk, de már nem mondanám annak. :) Később megcsináltuk a BH anyagot, mintha vizsgán lennénk, jutalomfalat nélkül, még az övtáskámat is le kellett vennem. :D Béla pedig végignézte és értékelt minket. Nagyon jó dolgokat mondott. Mint pl.: túl sokat beszélek hozzá, a fordulatok legyenek kisebbek, szorosabban kerüljön meg, a kezemet ne tartsam sokszor úgy mintha lenne benne kaja. Meg hasonlók. Mivel általában egyedül gyakorlok Pacával, így sokszor észre sem veszem a hibákat, na meg alapból rengeteg tanulnivalóm van még ebben a témában. Ha a kifektetését hibátlannak vesszük (mert azt nem csináltuk meg) akkor kb. 70 pontot kaptunk volna rá. Még rengeteget kell fejlődnünk de most elindultunk egy úton. Tudom hogy nagyon sokat fejlődött Paca. Már az is csoda nála hogy nem hagyott ott mert nincs nálam jutalomfalat, hanem csinálta a feladatokat. Nagyon jó volt hogy ezt így elpróbáltuk, és megtudtam hogy pontosan hogy is állunk. Nem adjuk fel, gyakorolunk tovább, és meglesz a vizsga, szép pontszámmal! :) Köszönöm Béla a segítséget! :)
Ezt a kép pedig ma készült:
Ezt a kép pedig ma készült:
2016. június 22., szerda
Sulis nap
Ma délután is a jól ismert állomásra mentünk, oroszlányi úti céllal. Az átszállással együtt 1 óra az út, úgyhogy mindig nagyon örülünk mikor végre oda érünk. :D Paca hangos ugatással jelzi mindenkinek hogy egy pillanat és érkezünk. A suli kezdése előtt már ott voltunk, így kicsit vártuk, de szerencsére nem egyedül, úgy hogy gyorsan eltelt az idő. Majd hamar hozzá is kezdtünk a munkának. Paca a meleg ellenére nagyon szépen teljesített. Először csoportos feladatok voltak, ültetés, maradás, állítás stb. Majd kitettük az akadályokat, amin mi is végig mentünk letett lécekkel, hogy megkíméljem Pacát az ugrásoktól. Míg a többiek mentek, addig én dolgoztam Pacával, a szabadon követést csináltuk. Álom szépen jött, a kezemben nem is volt jutalomfalat. Nagyon büszke voltam rá!! Miután az akadálysort megcsinálta mindenki aki szerette volna, jött a behívós feladat. Addig én kifektettem Pacát, hisz ez egy remek alkalom annak a gyakorlására, hogy csak az én hívásomra jöjjön el. Mikor lefektettem bepróbálkozott hogy Ő mégse marad ott, majd jön velem, de mikor szóltam, visszafeküdt, és végig fel sem kelt! A végén vissza mentem hozzá, hatalmaaaas dicséret. Végül pedig az őrző-védő következett amit mi szokás szerint csak néztünk. :) Lassan elszállingóztak az emberek, kutyák, mire megérkezett a mi vonatunk is. :)
2016. június 19., vasárnap
Itt a nyár
Péntek reggel korán keltünk hogy még délelőtt meg tudjuk járni Szárligetet. Kicsit késésben indultunk el, de sikeresen időben odaértünk és még késett is a vonat. Mikor megérkeztünk a kertes házakon keresztül (máshol nem is tudtunk volna :D) elindultunk az erdő felé. Nagyon hangulatos falu, jó volt ott sétálni. Az erdőbe mikor beértünk "mintha haza érkeztünk volna". A fák, a madárcsicsergés, a dombos utak, a mellettünk lihegő boldog kutya, tökéletes összképet alkot. Eszterrel jót beszélgettünk, nevettünk, Paca pedig felderítette a terepet. Mikor félidőnél voltunk, visszaindultunk. Hamarabb leértünk így még várnunk kellett a vonatra. Kicsit trükköztem addig Pacával. Mire hazaértünk addigra úgy elfáradt, hogy estig aludt. :)
Ma pedig Tatára mentünk át vonattal. Szép napsütéses időnk volt, Paca fürdött is a tóban. Dobáltam neki a labdát, ami 2x majdnem bent maradt, mert túl messze dobtam, és félúton visszafordult. Szerencsére pár próbálkozás után kihozta. :D Botoztunk is, azt természetesen egyszer sem hagyta elúszni. :D
Ma pedig Tatára mentünk át vonattal. Szép napsütéses időnk volt, Paca fürdött is a tóban. Dobáltam neki a labdát, ami 2x majdnem bent maradt, mert túl messze dobtam, és félúton visszafordult. Szerencsére pár próbálkozás után kihozta. :D Botoztunk is, azt természetesen egyszer sem hagyta elúszni. :D
Miután eleget pancsolt, körbe sétáltuk az Öreg-tavat. Nagyon sok futóval, bicóssal, kutya sétáltató emberrel találkoztunk. Pacát különösebben nem zavarta, néha a kutyákat akarta megugatni, akkor elővettem jutifalatot, amivel eltereltem a figyelmét. Nem siettünk, kellemes tempóban mentünk.
Hazafele már apa hozott haza minket kocsival, így nem kellett vonatoznunk. :)
2016. június 5., vasárnap
Minden ami kell
Szombat délelőtt korán felkeltem hogy mielőtt még elmennénk tesómmal itthonról, tudjunk egyet sétálni. Szép napsütéses időnk volt. A rétre mentünk, ahol végig póráz nélkül jött. Élvezte a szabadságot, de emellett nagyon szófogadó volt. Még a járdán sem kellett megkötnöm, ügyesen jött mellettem néha-néha megállt kicsit szaglászni. :)
Késő délután pedig gyakorolni mentünk. Az apporttal kezdtük. Nagyon megtetszett az obedience így a hiányos elemekre rágyúrunk. Nos, az egyik ugye az apport. Egy sípolós játékát vittem le. Megszokásból mindig a lábam elé dobta le, de mikor újra kiadtam a parancsot a kezembe adta. Terveim szerint, majd az időt szeretném elhúzni hogy később veszem el tőle, hisz meg kell tartani a szájában, ami jelenleg még nem megy. Utána engedelmeseztünk. Leginkább a póráz nélküli szabadon követés gyakoroltuk. Most az a cél, hogy úgy is szépen dolgozzon, hogy nincsen a kezemben juti falat. Már egyre jobban megy, rengeteget fejlődött. :D Egy kis előreküldést is csináltunk, ami most nem igazán tetszett neki. Mindig megállt és ugatott, hogy Ő nem megy el olyan messze. Végül kifektettem, kerek 10 percig vártunk, és végig ott maradt, meg sem próbált eljönni. :)
Ma pedig kirándulni indultunk apával. Elég sokat autóztunk, mire kiszálltunk egy helyen (bevallom a nevére nem emlékszem). Elindultunk az ösvényen, az egyik út egy vadetetőhöz vezetett, a másik pedig rövid időn belül járhatatlanná vált... Így visszafordultunk, és úgy döntöttünk hogy elmegyünk máshova. Malomvölgyön álltunk meg, ami nagyon szépen meg van csinálva. Van büfé, padok, füves placc. El lehet menni a Malomvölgyi tanösvényre, ahol van egy gyönyörű tó. Pacát elengedtem, bár egy idő után megkötöttem, mert nem igazán akart szót fogadni. Azt sajnáltam hogy nagyon rövid volt az út, és nem is lehet továbbmenni az erdőben... Úgyhogy ott mászkáltunk, majd gyakoroltam Pacával. Első sorba trükköztünk, amit néha megszakítottunk egy kis engedelmessel. Összességében ügyes volt, főleg hogy idegen helyen voltunk. Időközben eleredt az eső, úgyhogy lassan elindultunk haza. :) Nem sétáltunk sokat, de ennek ellenére jól éreztük magunkat. :)
Késő délután pedig gyakorolni mentünk. Az apporttal kezdtük. Nagyon megtetszett az obedience így a hiányos elemekre rágyúrunk. Nos, az egyik ugye az apport. Egy sípolós játékát vittem le. Megszokásból mindig a lábam elé dobta le, de mikor újra kiadtam a parancsot a kezembe adta. Terveim szerint, majd az időt szeretném elhúzni hogy később veszem el tőle, hisz meg kell tartani a szájában, ami jelenleg még nem megy. Utána engedelmeseztünk. Leginkább a póráz nélküli szabadon követés gyakoroltuk. Most az a cél, hogy úgy is szépen dolgozzon, hogy nincsen a kezemben juti falat. Már egyre jobban megy, rengeteget fejlődött. :D Egy kis előreküldést is csináltunk, ami most nem igazán tetszett neki. Mindig megállt és ugatott, hogy Ő nem megy el olyan messze. Végül kifektettem, kerek 10 percig vártunk, és végig ott maradt, meg sem próbált eljönni. :)
Ma pedig kirándulni indultunk apával. Elég sokat autóztunk, mire kiszálltunk egy helyen (bevallom a nevére nem emlékszem). Elindultunk az ösvényen, az egyik út egy vadetetőhöz vezetett, a másik pedig rövid időn belül járhatatlanná vált... Így visszafordultunk, és úgy döntöttünk hogy elmegyünk máshova. Malomvölgyön álltunk meg, ami nagyon szépen meg van csinálva. Van büfé, padok, füves placc. El lehet menni a Malomvölgyi tanösvényre, ahol van egy gyönyörű tó. Pacát elengedtem, bár egy idő után megkötöttem, mert nem igazán akart szót fogadni. Azt sajnáltam hogy nagyon rövid volt az út, és nem is lehet továbbmenni az erdőben... Úgyhogy ott mászkáltunk, majd gyakoroltam Pacával. Első sorba trükköztünk, amit néha megszakítottunk egy kis engedelmessel. Összességében ügyes volt, főleg hogy idegen helyen voltunk. Időközben eleredt az eső, úgyhogy lassan elindultunk haza. :) Nem sétáltunk sokat, de ennek ellenére jól éreztük magunkat. :)
2016. június 3., péntek
Cseke-tó
Apának dolga volt Tatán, így úgy döntöttünk hogy átmegyünk vele mi is, és utána sétálunk egyet. 10 után indultunk el, először elmentünk a főtérre. Amíg elszaladt egy papírért mi mászkáltunk ott egy kicsit. Majd hamar végzett is, és továbbmentünk a Cseke-tóra. Igazából sokat gondolkoztunk hogy melyik tóhoz menjünk, de ott már úgy is olyan régen voltunk úgyhogy azt választottuk. Na meg nem is volt ahhoz elég meleg hogy Paca bele menjen a vízbe így kicsit könnyebb volt eldönteni (mert Ő addig nem teszi bele a mancsát a vízbe amíg nincs az a gatyarohasztó meleg :D). Kocsival hamar oda is értünk. Meglepődve láttam hogy egy csomó mindent felújítottak. Pacáról próbáltunk pár képet készíteni, de nem nagyon volt együttműködő, minden elvonta a figyelmét, nagyon dekoncentrált volt.
Útközben előtört belőle a vadászösztön is mikor meglátott egy kacsát, elkezdett szaladni utána de mikor beleszaladt a vízbe, ő lefékezett és inkább visszafordult. :D Azt hiszem Paca egy elkényelmesedett vadászkutya. :D Körbesétáltuk a tavat, majd elmentünk a közeli fagyizóba, Paca pedig nagyon csalódott volt hogy ő nem kapott. Utána még bőven volt időnk, így még egyszer körbesétáltuk, majd még ott mászkáltunk kicsit, és haza jöttünk. :)
Útközben előtört belőle a vadászösztön is mikor meglátott egy kacsát, elkezdett szaladni utána de mikor beleszaladt a vízbe, ő lefékezett és inkább visszafordult. :D Azt hiszem Paca egy elkényelmesedett vadászkutya. :D Körbesétáltuk a tavat, majd elmentünk a közeli fagyizóba, Paca pedig nagyon csalódott volt hogy ő nem kapott. Utána még bőven volt időnk, így még egyszer körbesétáltuk, majd még ott mászkáltunk kicsit, és haza jöttünk. :)
Velem. :)
Tesómmal, Eszterrel. :)
2016. május 31., kedd
Új videó
Egyik nap készítettem egy új videót, amiben ugyan nem csak Paca szerepel, hanem a menhelyes védenceink is, de úgy érzem hogy be kell ide is tennem. :D
Remélem mindenkinek tetszeni fog! :)
Remélem mindenkinek tetszeni fog! :)
2016. május 21., szombat
Szerdai kutyasuli
Szerdán ismét kutyasulizás volt a program. A vonatozást szerencsére megúsztuk, mert apa ment Oroszlányra, így minket is átvitt. Mivel hamarabb értünk oda, kitett a város másik végén, és odasétáltunk. Így nem kellett várnunk a kutyasulinál. Fél 6-ra mentünk oda, megvártuk hogy mindenki megérkezzen, majd elkezdtük a foglalkozást. Van 2 boxer, akire Paca mindig morog, valamiért nem szereti a fajtát, mert egy boxerrel sem jön ki. Persze ez nem menti fel az alól hogy morogja őket.
Míg én megcsináltam a BH vizsga anyagát, a többiek kifektették a kutyákat. Igazából túl sok panaszom nem lehet Pacára, mert szépen végig csinált minden feladatot. Utána pedig én fektettem ki Pacát, míg ők dolgoztak. Hihetetlen büszke voltam rá mert egyszer sem kelt fel, végig ott várt amíg nem mentem vissza. Majd a hatalmas dicséret után beálltunk a csoportos foglalkozásba, ami nem tartott sokáig, mert jött egy kis szünet, és utána újra kifektettem. Itt viszont felkelt, mert összeugrott két kutya és természetesen neki is fel kellett pattannia, és ugatva elkezdett odaszaladni, de hívtam és visszajött, úgyhogy sikerült kimaradnia belőle. Visszavittem és ismét kifektettem, hogy a jó maradjon meg benne.
Az engedelmes feladatok után jött az Őrző-védő, amit mi csak néztünk.
A végén pedig apa hazahozott minket. Összességében meg vagyok elégedve Paca munkájával, szépen dolgozott végig. :) (Csak az a sok ugatás nem kéne.)
Most nagyon bele kell húznunk, mert már nagyon érik az a BH vizsga. :)
2016. május 16., hétfő
Gánt
Mivel mindenki itthon volt, úgyhogy a családdal úgy döntöttünk hogy elmegyünk kirándulni Gántra. Az eredeti terv Gánt - Mindszentpuszta volt, de már az elején eltévesztettük az utat. :D Ennek ellenére nagyon tetszett a táj. Hatalmas erdők, mezők mindenhol. Valahogy kicsit más volt, mint a megszokott, különleges volt. Paca az elején túl izgatott volt, de miután lenyugodott, ügyesen viselkedett. Összesen kb. 10 km-t mentünk. Nagy részét szép napsütéses időben tettük meg, de néha elkezdett kicsit esni az eső, de nem volt vészes. 1x éreztük úgy mintha le akarna szakadni az ég, akkor be is álltunk egy védett helyre, de szerencsére hamar elállt. Kárpótlásul pedig láttunk szivárványt is. :) Haza fele a kocsiban már nem volt panasz Pacára, elaludt az ölemben. :)
2016. május 13., péntek
Hírek
Mostanában kicsit elhanyagoltam a blogot, de most összeszedem hogy mik történtek velünk.
Előző bejegyzésemben sajnos nem jó híreket osztottam meg. Paca megbetegedett, ám a gyógyszeres kezelés szerencsére rendbe hozta! *kopp, kopp, kopp* :) Miután meggyógyult elkezdtünk újra fokozatosan többet sétálni, gyakorolni. Sajnos közben jött a vizsgaidőszak a gimimben, így elég sok időmet elvette a tanulás, de megpróbáltam ennek ellenére, minél többet foglalkozni Pacával.
Az erdő kizöldült, mindent szép zöld levelek takarnak, így még inkább kellemesebb sétálni az erődben. Persze Pacát csak a szagok érdeklik. :D Egyik sétánk alkalmával hihetetlen büszke voltam rá. Késő délután sétáltunk a mezőn, mikor pár méterre tőlünk, elszaladt egy őz. Persze Paca hamarabb észrevette mint én, aki gondolkodás nélkül utána futott. Elkezdtem neki kiabálni hogy jöjjön vissza, mikor megállt, rám nézett, elgondolkodott és visszafutott. Annyira boldog voltam. Visszaemlékeztem hogy honnan indultunk, hogy az én kajla kutyámat, sokszor nyomról nem lehetett lehívni, párszor volt is olyan hogy elfutott őz után, de most engem választott. A sok gyakorlás meghozta gyümölcsét. :)
Május elsején pedig Kecskéden voltunk bemutatózni. Futóversenyről mentünk oda, még aznap is kérdéses volt hogy oda érünk-e, de szerencsére a bemutató kezdete előtt 5-10 perccel megérkeztünk. Ami annyiból volt szerencsétlen hogy Pacának nem volt ideje megszokni az új helyet. Rengeteg ember volt, én pedig nagyon izgultam hogy hogy fogunk teljesíteni. Mi nyitottuk meg a műsort, egy kis dog dancingel. A Made In Hungária - twist zenére táncoltunk. Mivel hanyag módon előző este raktuk össze tesómmal a kűrt, és csak délelőtt próbáltuk el, én addigra teljesen elfejtettem hogy mikor mi van, így végig improvizáltam. Paca kicsit szét szórt volt, nem volt olyan rossz, de tudom hogy sokkal szebben is tud dolgozni. Természetesen én is bénáztam, főleg mikor véletlen ráléptem a lábára. Összességében azért tetszett az embereknek, én pedig ennek ellenére büszke vagyok Pacára. Legközelebb pedig még jobb lesz. :) Utánunk voltak még trükkök, engedelmes, akadály pálya, és örző-védő. Mindenki nagyon ügyes volt, kitettek magukért a gazdik és a kutyusok is. Ismét egy jó hangulatú bemutatót tudhatunk magunk mögött, fantasztikus közönséggel. :)
Szerdán voltunk kutyasuliban is. Nagyon megvagyok elégedve Pacával, szépen dolgozott végig. Akadály pályáztunk kicsit, az ugrós akadályokat persze kihagyva. Majd engedelmeseztünk. Azt hiszem egy rossz szavam nem lehet a munkájára. :)
És a végén pedig következzenek a képek! :)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)