Műtét

Már egy ideje észrevettük hogy van egy nagyobb duzzanat Paca nyakán. Meg is mutattuk az orvosnak, aki adott rá kenőcsöt, úgy is tűnt hogy használ, de sajnos nem nem múlt el. Nem tudtuk hogy mi tévők legyünk, végül mondta az orvos hogy jobb lenne kiszedni. Így egyeztettünk vele időpontot, hogy mikor tudná elvégezni a műtétet. Mivel a mellkasán is volt egy kicsi csomó, így azt is kiszedettük, ha már úgyis altatva lesz, na meg mégsem normális ha ott van neki. Múlthét szombaton 9-re vittük. Paca mikor beszállt a kocsiba, még nem is sejtette hogy mi vár rá. Odaérve, hamar el is kezdődött. Bent voltunk amikor elaltatta. Fogtam a kezemben, és nagyon rossz volt látni, ahogy elhagyja magát. De tudtam hogy hamar fel fog ébredni. Mikor elaludt, otthagytuk 1 órára. Visszaérve, hamar meghallottuk hogy Paca már fent van. Nagyon hangosan szimatolt az ajtónál, majd ugatni is elkezdett. Be is hívott minket az orvos, Paca pedig nagyon örült nekünk! A műtét rendben ment! Annyi volt, hogy a hasán is van egy kicsi duzzanat (már évek óta), és azt is megnézte hogy ki kell-e szedni, de mondta hogy nem járnánk jól ha azt megpiszkálná, mert nem is daganat, valamint nagy részt el kéne onnan távolítani, így az békén lett hagyva.
Itthon Paca egész nap aludt, megviselte a műtét, meg az altató is. Másnapra viszont már sokkal jobb volt a kedve, visszakaptuk a vidám kiskutyánkat. :) Hétfőn vittük vissza kontrollra, kapott még két szurit. A sebe pedig szépen gyógyul. Engedélyt is kaptunk a sétákra. A sebét olyankor természetesen bekötjük nehogy belemenjen a kosz, meg a nagyon poros helyeket kerüljük. Itthon pedig szinte folyamatosan figyeljük mert pillanatok alatt meg tudja vakarni. Általában zoknit is adunk rá, hisz úgy mégsem tud úgy belekapni. Az állatorvoshoz pedig most is nagy örömmel ment, és ebben nincsen irónia, Ő tényleg szeret oda járni. Nagyon szereti az orvost, főleg hogy szinte mindig kap fogtisztítót. Hát igen, pasiból van, a szívéhez a hasán keresztül vezet az út. :D
Bejegyzésem végén, pedig szeretnék köszönetet mondani Dr. Dobi Ákosnak, a mi állatorvosunknak aki lelkiismeretes munkát végzett, és nyugodtan mertem rábízni Pacát. :)

Fürdés és kutyasuli

Keddre nagyon meleget mondtak, így arra jutottunk hogy jobb lenne Pacával olyan helyre menni ahol van víz, így ismét Tatára vonatoztunk. Ki is használta a lehetőséget, sokat fürdött, botot dobáltunk neki, bár ha túl mélyre ment akkor már nem úszott be érte. :D Kicsit sétáltunk is, de az idő nagy részét inkább a fürdésre fordítottuk. :)

Szerdán pedig kutyasuliba mentünk. Mikor oda értünk elengedtük a kutyákat, természetesen Paca ment füvet enni, úgyhogy megkötöttem. A foglalkozás elején a behívást gyakoroltuk, mivel elég sok kölyök kutyus volt. :) Utána jöttek a szokásos engedelmes feladatok. Időközben ki is fektettem, meg össze volt rakva a pálya. Pacával az ugrós dolgokat kihagytuk, nem maradt ugyan sok, de azt nagy élvezettel csinálta. :D Összességében ügyes volt a feladatoknál, azért látszott hogy fáradtabb a meleg miatt, de büszke vagyok rá. :) Önmagához hűen most is mindenkitől kunyerált kaját, mikor el volt engedve körbejárt mindenkit még lopni is sikerült neki.

A Gerecse legmagasabb pontján

Még tegnap megbeszéltük itthon hogy elmegyünk egy rövid túrára. Ma reggel néztünk útvonalakat, és találtunk egy jót, ami 12 kilométer, körtúra, és felmegy a Gerecse legmagasabb pontjára is. :D
11 körül indultunk el itthonról, Tardoson kerestünk egy kisboltot hogy vegyünk hideg üdítőt, ami zárva volt, így maradt a kocsma. :D Apa kért egy kis útbaigazítást is, hogy honnan induljunk. Visszaszálltunk a kocsiba, és megkerestük a helyet amit mondtak (ott Tardoson belül). Rögtön szép látvány fogadott minket, és micsoda friss levegő. A Gerecse legmagasabb pontjáig 2 kilométert mentünk nagyrészt emelkedőn. Nem is kicsin. :D Egy rövid szakasz volt, ami tényleg megizzasztott minket. Paca még teli volt energiával, úgyhogy Ő fel is futott volna. :D Volt egy sík rész is, láthatólag nem sokan járnak ara mert teljesen benőtte a fű helyenként a csalán. De megküzdöttünk és végig értünk. :D Mikor megérkeztünk én egy kicsit meglepődtem, mert valami szép kilátásra számítottam, ehelyett ugyan úgy az erdőt láttam. Ha nem mondja apa hogy itt vagyunk, akkor valószínűleg észre se vettem volna. De aztán büszkén csináltunk pár fényképet emlékbe, hogy feljutottunk. Utána tovább indultunk és megtettünk a maradék 10 kilométert, Nagyon szép helyeken jártunk. Láttunk 2 hatalmas hangyabolyt. Meg is támadtak minket a hangyák mivel túl közel mentünk, de hamar beláttuk hogy fel kell vennünk a nyúlcipőt. Szemtanúja voltunk ahogy elfutott egy vaddisznó család. Egész közel mentek el tőlünk. Paca természetesen teljesen bezsongott. Szerencse hogy pórázon volt, mert nem kicsit pánikoltunk volna be ha utánuk szalad... Élménydús kirándulás volt, sok nevetéssel. Paca pedig 12 kilométeren keresztül követhette a nyomokat. :)

Kirándulások

Kedd reggel átvonatoztunk Vértesszőlősre, Pacával, Eszterrel és két barátnőnkkel. Az erdőbe mentünk, az elején Paca pórázon jött, majd elengedtem. Időközben találkoztunk egy vadásszal, aki közölte hogy a kutya csak pórázon lehet. Így a biztonság kedvéért megkötöttem, nehogy baj legyen. Paca egyébként egész úton nagyon ügyesen viselkedett. :) Jó hangulatban telt a délelőtt, csak úgy repült az idő. :)

Ma pedig Tatára mentünk át. A vonaton találkoztunk gyerekekkel is, akik oda voltak Pacáért, egész úton simogatták. Pacának pedig meglepetésemre tetszett. Ahogy öregszik úgy szereti meg a gyerekeket. Régebben inkább elvonult volna, csak annyit lett volna ott amennyit muszáj, most pedig Ő ment oda hozzájuk. :) Az állomástól kicsit még sétáltunk a tóig, ott megkerestük a megfelelő helyet, ahol Paca tud fürödni. Kicsit belement, dobáltunk neki botot, de nem vitte túlzásba, mert hullámzott a víz, ami neki nagyon nem tetszett. Elmentünk fagyizni, majd az erdős résznél sétáltunk. Ott végig póráz nélkül jött, nagyon ügyes volt! :) Apa pedig eljött értünk kocsival, úgyhogy nem kellett vonatoznunk. :)

Barátokkal

Tegnap megbeszéltük Anitával hogy ma átmegyünk a kutyákkal Tatára. Negyed 10-re jött értünk, és indulhattunk is. Szokás szerint Paca szinte végig ugatta az egész kocsiutat. Majd mikor megérkeztünk, rögtön lementünk a tó annak részére ahol lehet kutyát fürdetni. Botokat dobáltunk nekik, Paca nem nagyon akart úszni, mert megijedt hogy nem ér le a lába. Úgyhogy általában csak beszaladt addig amíg leér majd ki. :D Egyszer nagyon mérges lettem Pacára, mert jött egy srác, Ő pedig ugatva nekirontott. Le is szidtam, megfogtam a grabancát, Ő pedig úgy sírt mint ha nyúznám. Pedig nem ütöttem meg, meg annyira nem is húztam. De muszáj volt leszidnom mert ilyet nem csinálhat. Utána elindultunk az erdős részhez, látszódott a kutyákon hogy nagyon fel vannak frissülve a víztől. :D Boldogan futkároztak. :) Pacának szokása hogy lemarad szaglászni, majd utánunk szalad. :) Egyébként azon kívül hogy úgy nekirontott annak az embernek, ügyesen viselkedett. Jól behívható volt, nem is ment nagyon messzire. Időközben átmentünk a vár oldali részhez kocsival, és csatlakoztak hozzánk Lucky-ék is. :) Ott is mentünk egy darabig, majd vissza fordultunk mert indulni kellett haza. :) Nagyon jó kis délelőtt volt, mi is és a kutyák is jól érezték magukat. :D

Próbavizsga

Tegnap ismét elmentünk a kutyasuliba. 6 után ért be a vonatunk, gyors elszaladtunk innivalót venni, majd vissza a sulihoz (ott van az állomástól 3 percre). Sok kölyök kutya volt, így az elején a behívást gyakorolták, majd az alapokat. Én is elengedtem Pacát, de nagyrészt gyakoroltunk. 1x hosszabb időre ki is fektettem, míg a többi kutya játszott, meg hívogatták őket. Nagyon ügyesen ott maradt, egyre stabilabb a helyben hagyása. Régebben ez volt a gyenge pontunk, de már nem mondanám annak. :) Később megcsináltuk a BH anyagot, mintha vizsgán lennénk, jutalomfalat nélkül, még az övtáskámat is le kellett vennem. :D Béla pedig végignézte és értékelt minket. Nagyon jó dolgokat mondott. Mint pl.: túl sokat beszélek hozzá, a fordulatok legyenek kisebbek, szorosabban kerüljön meg, a kezemet ne tartsam sokszor úgy mintha lenne benne kaja. Meg hasonlók. Mivel általában egyedül gyakorlok Pacával, így sokszor észre sem veszem a hibákat, na meg alapból rengeteg tanulnivalóm van még ebben a témában. Ha a kifektetését hibátlannak vesszük (mert azt nem csináltuk meg) akkor kb. 70 pontot kaptunk volna rá. Még rengeteget kell fejlődnünk de most elindultunk egy úton. Tudom hogy nagyon sokat fejlődött Paca. Már az is csoda nála hogy nem hagyott ott mert nincs nálam jutalomfalat, hanem csinálta a feladatokat. Nagyon jó volt hogy ezt így elpróbáltuk, és megtudtam hogy pontosan hogy is állunk. Nem adjuk fel, gyakorolunk tovább, és meglesz a vizsga, szép pontszámmal! :) Köszönöm Béla a segítséget! :)
Ezt a kép pedig ma készült:

Sulis nap

Ma délután is a jól ismert állomásra mentünk, oroszlányi úti céllal. Az átszállással együtt 1 óra az út, úgyhogy mindig nagyon örülünk mikor végre oda érünk. :D Paca hangos ugatással jelzi mindenkinek hogy egy pillanat és érkezünk. A suli kezdése előtt már ott voltunk, így kicsit vártuk, de szerencsére nem egyedül, úgy hogy gyorsan eltelt az idő. Majd hamar hozzá is kezdtünk a munkának. Paca a meleg ellenére nagyon szépen teljesített. Először csoportos feladatok voltak, ültetés, maradás, állítás stb. Majd kitettük az akadályokat, amin mi is végig mentünk letett lécekkel, hogy megkíméljem Pacát az ugrásoktól. Míg a többiek mentek, addig én dolgoztam Pacával, a szabadon követést csináltuk. Álom szépen jött, a kezemben nem is volt jutalomfalat. Nagyon büszke voltam rá!! Miután az akadálysort megcsinálta mindenki aki szerette volna, jött a behívós feladat. Addig én kifektettem Pacát, hisz ez egy remek alkalom annak a gyakorlására, hogy csak az én hívásomra jöjjön el. Mikor lefektettem bepróbálkozott hogy Ő mégse marad ott, majd jön velem, de mikor szóltam, visszafeküdt, és végig fel sem kelt! A végén vissza mentem hozzá, hatalmaaaas dicséret. Végül pedig az őrző-védő következett amit mi szokás szerint csak néztünk. :) Lassan elszállingóztak az emberek, kutyák, mire megérkezett a mi vonatunk is. :)