Sulis nap

Ma délután is a jól ismert állomásra mentünk, oroszlányi úti céllal. Az átszállással együtt 1 óra az út, úgyhogy mindig nagyon örülünk mikor végre oda érünk. :D Paca hangos ugatással jelzi mindenkinek hogy egy pillanat és érkezünk. A suli kezdése előtt már ott voltunk, így kicsit vártuk, de szerencsére nem egyedül, úgy hogy gyorsan eltelt az idő. Majd hamar hozzá is kezdtünk a munkának. Paca a meleg ellenére nagyon szépen teljesített. Először csoportos feladatok voltak, ültetés, maradás, állítás stb. Majd kitettük az akadályokat, amin mi is végig mentünk letett lécekkel, hogy megkíméljem Pacát az ugrásoktól. Míg a többiek mentek, addig én dolgoztam Pacával, a szabadon követést csináltuk. Álom szépen jött, a kezemben nem is volt jutalomfalat. Nagyon büszke voltam rá!! Miután az akadálysort megcsinálta mindenki aki szerette volna, jött a behívós feladat. Addig én kifektettem Pacát, hisz ez egy remek alkalom annak a gyakorlására, hogy csak az én hívásomra jöjjön el. Mikor lefektettem bepróbálkozott hogy Ő mégse marad ott, majd jön velem, de mikor szóltam, visszafeküdt, és végig fel sem kelt! A végén vissza mentem hozzá, hatalmaaaas dicséret. Végül pedig az őrző-védő következett amit mi szokás szerint csak néztünk. :) Lassan elszállingóztak az emberek, kutyák, mire megérkezett a mi vonatunk is. :)