Kutyasuliban, avagy ilyen rossz még nem volt

Kezdeném az elején. 9-re mentünk a kutyasuliba. Olyan fél 10 körül kezdhettük el a foglalkozást. Tegnapi bemutatón, volt olyan kutya aki megijedt a lufi durrogtatástól, ezért István mondta hogy erre rágyúrunk hogy egyik kutyánál se legyen probléma. Elkezdett tapsolni, na annyi kellett Pacának, megijedt, és teljesen szétestünk. Hozzá teszem, hogy Paca kint, nem ijed meg, tegnap sem, meg szilveszterkor sem semmi, meg nincs is ilyen problémánk hogy félne, de ha az István csinál valami hangos zajt akkor, megijed. Jöttek a feladatok, Paca nem akart semmit, csinálni, azzal volt elfoglalva hogy had jusson ki a területről. Így-úgy csinálta, de borzalmasan. Én is annyira szétestem. Hamar abba is hagytuk ezeket a feladatokat, majd felsorakoztunk körbe, és minden kutya póráz nélkül végigment a kutyájával, hogy a kutya a gazdit kövesse. Másodiknak mentünk, Paca még ideges volt, és én nem úgy álltam hozzá hogy félni fog, hogy nem fog menni?! Mert normális esetben simán megcsináljuk az ilyen feladatot. Paca el is ment, én rászóltam hogy "nem" majd "gyere" jött is. Majd szépen felvette a követő pozíciót. Vártunk a többiekre, addig Paca lefeküdt, és szépen megnyugodott. Még beszélgettünk, meg trükköztem Pacával és ügyes volt. Meg mikor már csak úgy ott voltunk akkor nem félt. Meg megkértem István, hogy adjon Pacának kaját, meg simogatta, Paca meg bújt oda hogy mééég :D Olyan fél 1 körül értünk haza.
Most amúgy annyira elkeseredtem. Mert nem értem hogy ilyenkor miért fél.... És hogyha én nem stresszelnék rá akkor nem ijedne meg ennyire, szóval ezen nagyon gyorsan változtatnunk kell.
Ha minden jól megy holnap megyünk külön órára Anitával, hogy tudjon velünk külön foglalkozni, (Liza is fél), rágyúrunk hogy ne féljenek.
Ez a nap nem volt a legjobb, de mindenkinek vannak rosszabb napjai. De holnap a maximumot fogom nyújtani, és teljes nyugodtsággal, fogom végigcsinálni, és úgy Paca is ügyesebb lesz.