Egy hideg nap a kutyasuliban

Az időjárás megkegyelmezett nekünk, és nem esett így el tudtunk indulni reggel a kutyasuliba. Az odafele út nem indult zökkenőmentesen, mert késett a vonat, és így majdnem nem értük el a másikat (sajnos mindig át kell szállnunk). De szerencsésen nem késtük le, és már semmi sem állíthatott meg minket. :) Mikor oda értünk el is kezdtük a foglalkozást. Mi Pacával szokás szerint kifektetéssel kezdtünk. A talaj hideg volt, így Paca nem akart ott maradni fekve, mindig felállt, így kapott egy szőnyeget, hogy arra feküdhessen. :D Ez már segített a helyzeten, és nagyon ügyes volt. Azért még így se húztuk olyan sokáig mint szoktuk, előbb beálltunk a csoportos foglalkozásba. A szokásos feladatok voltak, Utána míg a többiek fektették a kutyájukat oldalt, mi megcsináltuk a BH anyagnak a póráz nélküli részét. Nem volt tökéletes, de látszik hogy sokat fejlődött. Én nagyon büszke vagyok rá!! :) Ezek után jöhetett a jól megérdemelt pihenés. A szünet után őrző-védő volt, ahová mi nem álltunk be, addig Paca szaglászott, kicsit elengedtem, a végét pedig meg is néztük. Báár mikor csak álltunk azért fáztunk. A 12 órási vonattal jöttünk haza, jó volt felszállni a melegbe. Paca végigaludta az utat, látszott rajta hogy elfáradt. Persze miután leszálltunk már ki is pihente magát, ugyan úgy pörgött ezerrel. :D