Hétvége

Végre eljött a hétvége, amit ki is használtunk :)
Szombaton átsétáltunk az erdőn keresztül Síkvölgyre. Végre erdőzhettünk egy jót, már hiányzott, sajnos hamar sötétedik, így mire haza érek a suliból, nem igazán tudunk oda menni... Este fele gyakoroltuk itthon a trükköket, bár már vacsi idő volt, és olyankor teljesen meg van kergülve. túlságosan is rápörög a kajára.

Ma sajnos kutyasuliba nem tudtunk elmenni...., de hogy mégse unatkozzunk, átmentünk vonattal Tatára. Az Öreg-tó körül sétáltunk, Paca nagyon ügyes volt. 1x megugatott egy kutyát, de utána semmi probléma nem volt. Elég sokan voltak, így tudott ismerkedni, az emberek is sokszor megállítottak hogy had simogassák meg, aminek Paca örült, mert imád a középpontban lenni. Kivéve ha valami jó szagot érez.. :D Szeretek Tatán sétálni, megunhatatlan város. :) Paca sem bánta hogy elmentünk, csupa új inger. :)

Egy hideg nap a kutyasuliban

Az időjárás megkegyelmezett nekünk, és nem esett így el tudtunk indulni reggel a kutyasuliba. Az odafele út nem indult zökkenőmentesen, mert késett a vonat, és így majdnem nem értük el a másikat (sajnos mindig át kell szállnunk). De szerencsésen nem késtük le, és már semmi sem állíthatott meg minket. :) Mikor oda értünk el is kezdtük a foglalkozást. Mi Pacával szokás szerint kifektetéssel kezdtünk. A talaj hideg volt, így Paca nem akart ott maradni fekve, mindig felállt, így kapott egy szőnyeget, hogy arra feküdhessen. :D Ez már segített a helyzeten, és nagyon ügyes volt. Azért még így se húztuk olyan sokáig mint szoktuk, előbb beálltunk a csoportos foglalkozásba. A szokásos feladatok voltak, Utána míg a többiek fektették a kutyájukat oldalt, mi megcsináltuk a BH anyagnak a póráz nélküli részét. Nem volt tökéletes, de látszik hogy sokat fejlődött. Én nagyon büszke vagyok rá!! :) Ezek után jöhetett a jól megérdemelt pihenés. A szünet után őrző-védő volt, ahová mi nem álltunk be, addig Paca szaglászott, kicsit elengedtem, a végét pedig meg is néztük. Báár mikor csak álltunk azért fáztunk. A 12 órási vonattal jöttünk haza, jó volt felszállni a melegbe. Paca végigaludta az utat, látszott rajta hogy elfáradt. Persze miután leszálltunk már ki is pihente magát, ugyan úgy pörgött ezerrel. :D

Gyakorlások

Nem csak a sétákra, kirándulásokra kerítünk időt, hanem a tanulásra is. Kutyasuliban már rég voltunk, (ööö vagyis nem volt az olyan régen, de nekem annak tűnik) de itthon szorgalmasan gyakorlunk. Mivel leszeretném majd tenni a BH vizsgát, meg kell tanulnia hogy nem csak akkor dolgozik ha van kaja. Az a nagy problémánk, hogy ha nincs a kezemben jutalomfalat, akkor nem csinálja a feladatot. Az nem érdekli hogy a zsebembe van-e, vagy a jutalomfalat tartóba. A kezembe legyen és kész. Ha ott van akkor megcsinálja Ő az egész vizsga anyagot, hogy nem kapja meg csak a végén, de amint az elkerül a zsebembe, már nem érdekli. Úgyhogy azt kezdtük el gyakorolni hogy megtanulja, hogy attól hogy nem a kezemben van a kaja, Ő még kapni fog. Első lépésnek csak egy-egy dolgot kértem tőle, és ha megcsinálta akkor a zsebemből elő is vettem a jutalmat. Nagy meglepetésemre, egyre jobban és jobban ment. Már az időt is tudom húzni. Nagyon büszke vagyok rá, mert nem is gondoltam volna hogy ez ennyire jól fog menni. Leesett neki hogy akkor is meg lesz jutalmazva, ha nem tartom ott a kezemben. Persze még sok-sok gyakorlás kell ahhoz hogy tényleg jó legyen, mert még mindig lelkesebben dolgozik, és jobban pörög akkor amikor ott van a kezemben. (Paca logika, ne próbáljátok megérteni :D)
Trükkök terén elkezdtük azt tanulni, hogy előttem sétáljon. Már első alkalommal láttam hogy ez neki nem lesz könnyű. Idegesíti hogy nem lát. Van nekünk ilyen hátvakarónk, ami tökéletes eszköz a kezem meghosszabbításához. Első lépésnek az elég volt, hogy azt kövesse, majd elkezdtem előttem vezetni. Most már elhagytuk az eszközt és elég ha a kezemet kinyújtom. :)

Vértestolnán

Ma délelőtt útnak indultunk apával és Pacával. Kocsival olyan fél óra alatt értünk Vértestolnára. Már voltam ott 1-2x és nagyon szuper hely. :) A falu végén tettük le a kocsit, és az erdőbe mentünk. Rögtön meg is pillantottunk 3 őzikét. Nagyon aranyosak voltak, Pacából persze előtört a vadászkutya, hangos ugatásba kezdett, és ment volna utánunk. De pórázon volt így nem tudott sok minden tenni, hamar ki is zökkent. Az ösvényen mentünk, egyre meredekebb emelkedőkön, ami már hegynek tűnt. :D Egyébként az az út elvezetett volna vissza Tatabányára, a Turulhoz, de odáig nem mentünk el, hanem vissza fordultunk. Paca egész úton, nagyon be volt zsongva, végig a szagokkal volt elfoglalva, a változatosság kedvéért. :D Mert ilyenkor csak a szagok, szagok és a szagok. Hát igen a vérében van. Ugyan ott jöttünk le, ahol felfele mentünk. Haza fele a kocsiban Paca már aludt is. (legalábbis próbált, mert autóban sosem tud rendesen). 

Nagyon jó kis kirándulást volt, megbeszéltünk apával, hogy ide még visszajövünk!! :)

Kirándulásos délután

Ma hamar végeztem a suliban, így gondoltam elviszem Pacát Vértesszőlősre kirándulni egyet. Miután haza értem, villámgyorsan összekészültünk, és már indulhattunk is a vonathoz. 12:09-essel mentünk, hamar meg is érkezett a célállomásunkhoz. A kertes házakon keresztül eljutottunk egy nagy réthez, szántóföldhöz majd onnan az erdőbe. Találkoztunk egy foxival, barátságos volt, a gazdáját nem láttam sehol. Sajnáltam nagyon otthagyni, de nem tudtam mit csinálni... Viszont amint egy kicsit továbbmentünk jött egy nő autóval egy foxit keresve, egy kő esett le a szívemről. Nagyon rövid idő telt el, miután mi láttuk, nem is sietett, úgyhogy szerintem megtalálta :) (vagyis nagyon remélem). Mi pedig tovább indultunk az erdőbe. Paca nagyon boldog volt hogy ott lehet! Sokszor felkapott egy botot, majd azzal jött. Volt hogy olyan nagyot talált amit el se bírt. Bolond kutya. :D♥ Egyébként az erdő még mindig nagyon szép, olyan gyönyörű részek is voltak. Úgyhogy nagyon szuper volt. Mikor elindultunk vissza fele, Paca lefeküdt hogy Ő még nem szeretne jönni. Sajnos muszáj volt, mert nem szerettem volna hogy ott ránk sötétedjen, na meg nem az van amit Ő akar. Még a végén elfelejti ki is a főnők. :D Az erdőből kiérve, ránéztem az órára, és láttam hogy még van időnk a vonatig, így a mezőn sétáltunk, megnéztünk a vadászlest, míg addig időztünk hogy a majdnem lekéstük a vonatunkat, mert azért onnan még kell sétálni a kertes házaknál. Csak hát gyorsan repült az idő.
Paca itthon miután megkapta a vacsoráját, elégedetten lefeküdt aludni. :)
Szuper délután volt!