Ma reggel ahogy felkeltem az volt az első hogy kinézzek az ablakon, választ várva a bennem felmerülő kérdésre: Tudunk-e kutyasuliba menni? Boldogan hittem a szememnek, hogy nem esik az eső, sárosnak ugyan sáros volt az idő, de sebaj. Háromnegyed 10 kor indultunk el, és időben oda is értünk az állomásra. Szerencsére nem kellett sokat várnunk a vonatig. A nagy állomáson pedig már bent állt a vonat, így rögtön fel is szálltunk.Találtunk is olyan helyet ahol senki sem volt, így Pacát nem kellett olyan szorosan magamhoz fognom, kicsit tudott járkálni is, persze ameddig a póráz engedte. 11-re értünk oda, Paca nagyon izgatott volt, főleg hogy ment még az őrző-védő így még jobban felstresszelte magát. Kicsit sétálgattunk, majd hamarosan vége is lett. Paca üdvözölte a kutyusokat, embereket, majd el is kezdődhetett a munka! Megcsináltuk a BH anyagot elejétől a végéig. Paca nagyon ügyesen dogozott. Annyi volt a baj, hogy a végén mikor jött az ültetés majd a fektetéses helyben hagyás nagyooon nem akarta csinálni, mert eléggé sár volt, és hát ő így nem hajlandó megcsinálni. Amikor végre megcsinálta, jóó nagy dicséret. Utána pedig kifektettem. Kerestünk olyan helyet ahol nem volt sár, mert én sem szerettem volna ha ott fekszik hosszabb ideig. Elején próbálkozott hogy mi van ha felkel, de olyankor visszafektettem, és ott maradt szépen. Tibi csinált a kutyájával behívást is, és akkor sem akart elmenni. Nagyon büszke voltam rá, hisz nem is olyan rég ilyenkor Ő is felpattant és futott a másik kutya után. Ennek örömére jöhetett is egy kis pihi és játék. Megérkeztek Erikáék, jó volt újra látni őket, Paca is nagyon örült nekik. Tibi dolgozott Carbonnal, addig én Pacát újból kifektettem. Szépen ott maradt, többször oda is mentem megjutalmazni. Majd ezt újra az engedelmes követte. Itt is remekül helyt állt, mindent jól csinált, szépen követett láb mellett, figyelt, a fordulatok is jók voltak, a póráz nélküli rész is. Úgyhogy ez után be is fejeztük a munkát, elengedtem és kedvére szaglászhatott. Jó sáros volt a suli, bár mondta Tibi hogy szerdán még rosszabb volt a helyzet. Apa eljött értünk kocsival, így nem kellett haza fele vonatoznunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése