Végre van egy kis időm blogolni, úgyhogy le is írom mi történt velünk a hétvégén ami egyébként szuperül telt.
Szombat délután Paca is elkísért minket a menhelyre, mivel apukánk is ki tudott jönni, így most Ő figyelt rá.. Én Kongót hoztam ki, tesóm pedig Csalit. Kongó már találkozott Pacával, már akkor is nagyon jól kijöttek egymással, Csali pedig annyira nem szimpatizált vele, de gond nem volt belőle, béként hagyták egymást. Miután megtörtént az ismerkedés el is indultunk. Az erdőbe mentünk, a kutyák kedvenc helyére :D Útközben kicsit megálltunk fotózkodni, ami nem is volt olyan egyszerű mint azt gondoltuk. Naná hogy nem akartak egyszerre figyelni, de azért összehoztuk. Utána Paca és Kongó kicsit játszottak egymással. Nagyon jó volt látni hogy ilyen jól kijönnek egymással. A két általam nagyon szeretett kutyus végre együtt volt! :) Még mentünk egy darabig az erdőben, de sajnos eljött az az idő is mikor vissza kellett fordulnunk, mert már kezdett besötétedni. Apa kint maradt Pacával a menhely előtt, Eszterrel pedig visszavittük Kongót és Csalit. Mindig ez a legnehezebb része, mikor vissza kell tenni őket a kennelbe. Rossz látni a szomorú szemeiket mikor a kennelben maradnak. Paca pedig úgy örült nekünk mikor meglátott mintha már órákkal ezelőtt mentünk volna el. :) Hazafele a kocsiban nagyon ügyesen utazott, látszott rajta hogy elfáradt! :D
Vasárnap pedig a kutyasuliba tartott az utunk. Sajnos megváltoztatták a vonat menetrendet, így 10 helyett csak 11-re tudtunk odaérni. Így a csoportos foglalkozást lekéstünk, csak az őrző-védőre értünk oda. Amíg az tartott elengedtem Pacát és szaglászott a másik elkerített felén, hogy ne zavarja a többieket. Majd mikor vége lett, Béla segítségével megcsináltuk a BH anyag egy részét. Nagyon jó tippeket adott hogy min hogyan javítsak. Azt is megmutatta hogy hogy tartsam a kezem hogy szépen kövessen láb mellett. Mikor ugatott rögtön tiltást kapott, és csak akkor dicsértük meg mikor csöndben volt. Nagyon meglepődtem, mert nem csak ügyesen csinálta a feladatokat, de csendben is volt közben! Nagyon büszke voltam rá!! Utánunk jöttek az egyéni őrző-védők, addig Paca vagy pórázon volt mellettem, vagy a suli másik részén szaglászott, aztán gyakoroltuk egy kicsit a trükköket, és a távmunkát. Majd még mielőtt jött volna a vonatunk még egyszer engedelmeseztünk a Tibi segítségével. Paca most is hasonlóan ügyes volt, és kevesebbet ugatott. Most már látom a reményt, hogy az örökké ugatva dolgozó kutyám megcsinálja a BH anyagot csöndben, de lelkesen!! :)
Majd 1-kor jött a vonatunk, apa pedig eljött értünk a nagy állomásra, így nem kellett megvárnunk a csatlakozást.
Egy szuper napot töltöttünk el a kutyasuliba, köszönjük Tibinek és Bélának a segítséget! :)
Kedvenc képeim amik az utóbbi időben készültek:
Ma reggel ahogy felkeltem az volt az első hogy kinézzek az ablakon, választ várva a bennem felmerülő kérdésre: Tudunk-e kutyasuliba menni? Boldogan hittem a szememnek, hogy nem esik az eső, sárosnak ugyan sáros volt az idő, de sebaj. Háromnegyed 10 kor indultunk el, és időben oda is értünk az állomásra. Szerencsére nem kellett sokat várnunk a vonatig. A nagy állomáson pedig már bent állt a vonat, így rögtön fel is szálltunk.Találtunk is olyan helyet ahol senki sem volt, így Pacát nem kellett olyan szorosan magamhoz fognom, kicsit tudott járkálni is, persze ameddig a póráz engedte. 11-re értünk oda, Paca nagyon izgatott volt, főleg hogy ment még az őrző-védő így még jobban felstresszelte magát. Kicsit sétálgattunk, majd hamarosan vége is lett. Paca üdvözölte a kutyusokat, embereket, majd el is kezdődhetett a munka! Megcsináltuk a BH anyagot elejétől a végéig. Paca nagyon ügyesen dogozott. Annyi volt a baj, hogy a végén mikor jött az ültetés majd a fektetéses helyben hagyás nagyooon nem akarta csinálni, mert eléggé sár volt, és hát ő így nem hajlandó megcsinálni. Amikor végre megcsinálta, jóó nagy dicséret. Utána pedig kifektettem. Kerestünk olyan helyet ahol nem volt sár, mert én sem szerettem volna ha ott fekszik hosszabb ideig. Elején próbálkozott hogy mi van ha felkel, de olyankor visszafektettem, és ott maradt szépen. Tibi csinált a kutyájával behívást is, és akkor sem akart elmenni. Nagyon büszke voltam rá, hisz nem is olyan rég ilyenkor Ő is felpattant és futott a másik kutya után. Ennek örömére jöhetett is egy kis pihi és játék. Megérkeztek Erikáék, jó volt újra látni őket, Paca is nagyon örült nekik. Tibi dolgozott Carbonnal, addig én Pacát újból kifektettem. Szépen ott maradt, többször oda is mentem megjutalmazni. Majd ezt újra az engedelmes követte. Itt is remekül helyt állt, mindent jól csinált, szépen követett láb mellett, figyelt, a fordulatok is jók voltak, a póráz nélküli rész is. Úgyhogy ez után be is fejeztük a munkát, elengedtem és kedvére szaglászhatott. Jó sáros volt a suli, bár mondta Tibi hogy szerdán még rosszabb volt a helyzet. Apa eljött értünk kocsival, így nem kellett haza fele vonatoznunk.
