Karácsonyozás, kirándulás, minden ami jó

Talán karácsonykor van a legtöbb finomság az asztalokon, bárhová megyünk enni, enni és enni kell! Pacának ezt nem kell 2x mondani. 24-én délelőtt Eszterrel vittük el egy nagy sétára a közeli erdőbe, majd a nap további részét a kaja kunyerálással töltötte, több kevesebb sikerrel. Mivel nagyon könnyen elhízik, így sokszor szőrősszívűnek kell vele lenni. Persze így sem mondhatom azt hogy éhezett. :D Este ajándékoztunk, és mint minden évben, neki is hozott valamit a Jézuska. :) Kapott jutalomfalatot, rágó csontocskákat, és egy sípolós kacsát. Azt hittem a kaja lesz a kedvenc, de amint meglátta a játékot nem érdekelte semmi. El is futott vele a szőnyegre, és megállás nélkül sípoltatta. Majd elkezdte széttépni. Nem szokta szétszedni a játékait, mindig vigyáz rá, szerintem előtörhetett belőle a vadászösztön, mivel elég élethű is a kacsa. Végül megmentettük a játékot, és azóta csak rövid időre kapja meg, amíg szépen játszik vele. :D Az utána következő 2 nap is mentünk rokonokhoz karácsonyozni, de mielőtt elmentünk lefárasztottam a naagy sétákkal. Egyik nap, mikor lent voltunk, teljesen farmi érésem volt. A mezőn találkoztunk 2 lóval (nem tudom kié lehetnek mert sokszor láttam már őket ott egyedül) akik nagyon kíváncsiak voltak, jöttek volna oda, de Paca félt tőlük, távolról ugatta őket. Majd ahogy továbbhaladtunk szamarakat és kecskéket láttunk. Őket is megugatta, nem nagyon tudta őket hova tenni. Viszonylag sokáig ott álltunk, vártam hogy megnyugodjon. 

Tegnap pedig apával mentünk el kocsival Várgesztesre. Nagyon szép volt az erdő, bár sajnos elég ködös időnk volt. Majd ahogy haladtunk felfelé, egyre melegebb lett, és a köd is eltűnt. Amikor beértünk Vérteskozmára, teljesen tavaszi érzésem lett. Gyönyörű napsütés. Paca orra pedig folyamatosan járt, mindent megszagolt. :D Megnéztük az egyik turistaházat. Szeretem ezt a falut, nagyon hangulatosak a házak. :) Majd lassacskán visszaindultunk, és ahogy mentünk lefelé, egyre hidegebb lett. Elég sokat mentünk, de Pacán nyoma se volt a fáradságnak. :D 

A tegnapi napot folytatva, ma Vértesszőlősre mentünk át vonattal a barátnőimmel. Az elején nem sok mindent láttunk az erdőből mert akkora volt a köd, de most is ahogy haladtunk felfele, eltűnt, és helyette hét ágra sütött a nap. Megérte az emelkedőkért. :D Félúton megálltunk fotózkodni is, amikor kiszúrtunk az erdő sűrűjében egy vadlest, amit persze nekünk meg kellett nézni. :D Sajnos egy idő után vissza kellett fordulunk, és ugyan azon az úton mentünk a vonathoz. Sikeresen fél órával előbb értünk le, így ott sétálgattunk, kicsit miközben megettük a maradék sütit. :D Paca egész úton nagyon ügyesen viselkedett, ahogy haza értünk le is feküdt aludni. :)

Adventi vásár

Tegnap úgy döntöttünk anyáékkal hogy megnézzük a győri Adventi vásárt. Természetesen Paca is jött velünk, hogy Ő se maradjon ki a jóból. Viszonylag későn, 5 körül tudtunk elindulni. Bő egy óra volt oda az út. Nem volt könnyű parkolóhelyet találni, sokáig keringtünk mire le tudtuk tenni a kocsit. Kiszállás után Paca nagyon izgatott lett az új hely miatt. A parkban hagytam szaglászni kicsit hogy lenyugodjon. Majd átsétáltunk a vásárba. Az elején rengeteg ember volt. Paca mindenkihez ment volna oda, minden meg kellett nézni, szagolni. Volt egy beszélő mikulás, amitől úgy megijedt hogy már távolról ugatta, és nem is mert hozzá közel menni. Kicsit csaltam kajával, de nem akartam ott sokáig bohóckodni a rengeteg ember előtt, így tovább álltunk. Nézelődtünk, Pacának is tetszett, minden érdekelte, főleg mikor ételmaradékokat talált a földön, és elkerülhetetlen volt, hogy felegyen valamit, annak ellenére hogy tudja hogy nem szabad, és mindig gyakoroljuk vele a helyes viselkedés, de a hasa mindig az első... Ahogy továbbsétáltunk, megláttunk egy "mesedobozt", nem is tudom minek nevezzem. Több mese is ábrázolva volt, nekem nagyon tetszett. Meg is álltunk fotózkodni. Hirtelen nagy látványossággá váltunk ahogy pózoltunk Pacával, sokan megálltak nézni. Főként azt tetszett nekik, hogy mit meg nem csinál Paca egy jutalomfalatért. A nagy hangjáról se feledkezzünk el, végig ugatott, így nem volt könnyű jó képeket csinálni. (nem is lettek túl jók :D) Megvártuk a fényjátékokat, kíváncsiak voltunk hogy milyen lesz. Persze amint megálltunk, Paca hangos ugatásba kezdett, miért pazaroljuk az időt ácsorgásra. Úgyhogy elmentem vele sétálni. Egyébként nagyon gyagyás volt egész este. Miután végigjártuk az egész vásárt, visszaindultunk a kocsihoz. Olyan fél 11 körül értünk haza. Paca végigaludta az egész utat, nagyon kimerítette a vásár. :D Megérte elmenni, nagyon szép volt, és szerintem Paca sem bánta meg hogy nem hagytuk itthon. :)
Nem utolsó sorban szeretnék minden kedves olvasónknak Boldog Karácsonyi Ünnepeket kívánni!! 

Felfedezetlen utak

Végre elkezdődött a téli szünet a suliban. Ami azért is jó, mert nem sötétben sétálunk, azaz kedvünkre járhatjuk az erdő rejtelmes ösvényeit. Még Eszterrel mikor a kedvenc helyünkön sétáltunk, felfedeztünk egy ösvényt, ami mellett már rengetegszer elmentünk, de valahogy mégse kanyarodtunk rá, egészed addig. Azzal új helyek nyíltak meg számunkra. Majdnem ugyan az mint a "régi", de valahogy kicsit mégis más. Paca is nagy lelkesedéssel szaglászta meg az új vadnyomokat. Úgyhogy most nagy örömmel fedezzük fel azokat a helyeket is. :)
Emellett tanulgatunk új trükköket is. Már tudja parancsszóra, megfogni a kezem, levenni a sapkát, kesztyűt, pulcsit.
Az engedelmessel pedig egyre jobban haladunk. Tud ha akar! :)

Sulizás

Vasárnap újra a kutyasuliba tartott az utunk, ahová Eszter is velünk tartott. Mikor megérkeztünk, Paca mindenkit nagy boldogsággal üdvözölt. Majd lassan kezdődött is a foglalkozás. Paca mindent nagyon ügyesen megcsinált, kivéve mikor kifektettem, többször felkelt mint szokott, de látszott hogy fázik a hasa, így nem hagytam ott sokáig, inkább a csoportosban csináltuk a feladatokat ahol jobban mozgásban volt. A munka után jött a jól megérdemelt szünet. Elengedtem Pacát, kicsit szimatolgatott, valamint megnézett mindenkit hátha kap valahonnan potya kaját.
A pihi után, megcsináltuk a BH anyag póráz nélküli részét. Nagyon büszke voltam, mert figyelmesen, és szépen dolgozott! Béla is megnézte a munkánkat, és adott 1-2 tanácsot, hogy mire figyeljek oda. :) Utána jött az őrző-védő, amit félig megnéztünk, de már nagyon fáztunk, így elmentünk sétálni kicsit a városba amíg nem jött a vonat. :)