Javulás

 Mikor már a reményeim kezdtek szerte foszlani, elkezdett Paca lába javulni. Mondanom sem kell hogy én akkor milyen boldog voltam. Már több mint egy hete nem szed gyógyszert és ennek ellenére sem esett vissza. Most már el kezdhettük a picikét hosszabb sétákat, minden alkalommal kicsit növeljük a távot. Persze még csak pórázon, szépen nyugodtan. Bár amennyire tud nyugodt maradni Paca mert sajnos ez idő alatt az energiája csak gyűlik, gyűlik és nem tudja levezetni. A doki azt mondta hogy majd futhat is, hogyha már nem lesz ennyire jeges, vizes az idő, mert ilyenkor még könnyebben megtörténhet a baleset. És ne kockáztassunk. Lassan majd elkezdhetjük a dog dancing-et, az engedelmest a keresést, a kirándulást. Óóóh már annyira hiányzik! Hogy a kutyámmal együtt sétálhassak az erdőben, hogy kutyasuliban töltsük el a vasárnap délelőttöt, azok a mentőkutyázások :) Remélem hogy minél előbb ismét bele vethetjük magunkat ezekbe a dolgokba. Viszont! Sajnos kicsit változtatunk kell. Mert most már még jobban vigyázni kell a lábára. A Hosszú túrákat, az agility-t és az olyan dolgokat ahol jobban meg kell erőltetnie magát azokat elfelejthetjük. És csak óvatosan csinálhatunk mindent, nehogy baj legyen. Mondta az orvos, hogy gondoljam át a dolgokat hogy mi mennyit ér nekem, hogy megér-e annyit hogy esetleg majd műteni kelljen. És nem szeretném, hogy eljussunk odáig. Elég rettenetes volt már az is mikor azt hittem hogy meg kell, és elvittük Pestre, mikor oda adtam az orvosok kezébe hogy altassák el és műtsék meg. Nem szeretném hogy most tényleg meg kelljen. Vigyázni fogok rá, nagyon. Persze továbbra is fogunk kutyasuliba járni, kirándulni, dog dancing-elni, mentőkutyázni meg ezeket a dolgokat amik nem terhelik le annyira azokat csinálhatjuk. Csak óvatosan. 

Foltos története

Ma mikor 1 körül levittem Pacát sétálni, találkoztunk egy beagle keverék kölyök kutyussal. Egyedül volt, a gazdáját sehol sem láttam. Megkérdeztem egy kutyástól aki pont arra sétált, hogy nem-e tudja hogy kié a kutya, de sajnos nem tudta, csak azt hogy mindenkihez megy barátkozni. Igazából mikor már megláttam, tudtam hogy nem fogom otthagyni hogy egyedül csatangoljon a hidegben. Felhívtam anyát hogy mi legyen, mit csináljak? Azt mondta hogy ha találok neki gazdit akkor haza hozhatom. Így fel is jöttünk és el is kezdtünk neki keresni helyet, de először megpróbáltuk kideríteni hogy nem-e keresi valaki. Egyébként nagyon édes kutyus! :) Pacával játszottak is egy nagyot. Ápolt volt, azt rögtön tudta hogy az evőeszközök zörgése az kajára utal, és a hűtő nyílására is futott egyből. A baj csak az volt, hogy nagyon ugatott Paca. Mert neki akkor is kell ugatni mikor játszanak, de ha nem akar akkor is úgy jelzi. Aztán a kicsi is felbátorodott már. De én már az első perctől fogva szerelmes lettem ebbe a kiskutyába. Bár azt már el is felejtettem hogy milyen rosszak is :D Mindent rágni akart, egyszerűen lehetetlenség volt lefárasztani :D De tudtam hogy nem tarthatjuk meg, így hamar el is indultunk tesómmal plakátolni, hátha felismeri valaki. Vittük magunkkal a kicsit is, mert nem akartuk anyáékra hagyni. Így nehezebben ment de megoldottuk :) Sőt élveztük is hogy ő is ott van :D Volt mikor kézben vittük mert már fáradt :D Mikor haza értünk, azt hittük hogy majd tuti lefekszik aludni, de közel sem tűnt úgy hogy ő azt tervezné. Játszottunk vele, meg Pacával is elvoltak, úgy jött-ment mintha mindig is itt lakott volna. Közben facebookon is hírettük a kutyust, meg felhívtunk 1-2 állatotthont. Igazából nemhelyre nem szerettem volna beadni, ha úgy van hogy új gazdit kell neki keresni akkor maradjon itt tovább és keresek neki de nem adom rácsok mögé. Időközben aludt is a kicsi, majd mikor felkelt, levittünk Pacával egy körre majd adtunk nekik vacsorát :) Este már nyugodtabb volt, többet is aludt, de persze a sok játék elmaradhatatlan volt, meg azt is imádta mikor simogattuk, és a kedvenc helye az ölünkben volt :D Aztán olyan 10 óra fele írt a gazdája nekünk facebookon. Rögtön el is indult érte. Levittük a kutyust, szomorú búcsút kellett vennünk tőle, szomorú is voltam mert itt hagy minket de egyben örültem is hogy meglett a gazdája. És kiderült hogy Foltosnak hívják és még csak 2 hónapos :) Így 1 napig újra lehetett egy kiskutyám. Nagyon élveztem, nagyon megszerettem ez alatt a rövid idő alatt :) ♥